Délegyháza

Délegyháza Község Önkormányzata

Képviselő - testülete

21/2009.(VIII. 19.) rendelete

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  

 

 

Délegyháza Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció keretében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján, a többször módosított 149/1997. (IX.10.) Kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

A rendelet hatálya

1.§

 

(1) A Délegyháza településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, – letelepedési, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire,

 

(2) A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

 

(3) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

 

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül el kell járni a Délegyháza területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek ügyében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy más kárral járna. A Magyar Köztársaság területén szabad mozgás és tartózkodás magával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés nem rendelkezik.

 

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló, – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 114.§ alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115.§ alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások keretébe tartozik.

 

 

Az Önkormányzati gyermekvédelmi rendszer

2. §

 

 

(1) Pénzbeli ellátások:

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény;

b) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás;

c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;

d) krízistámogatás.

 

(2) Természetben nyújtott ellátás különösen:

a) tanszer- és taneszköz támogatás;

b) intézményi, gyermekétkezési térítési díj hozzájárulás.

 

(3) A kérelmet – az e rendeletben megállapított, bármely ellátásra – írásban kell benyújtani a 149/1997. (IX.10.) sz. Kormányrendelet 3. számú mellékletében megállapított tartalommal.

A szóban előadott kérelmet a fentiek szerint írásba kell foglalni.

 

(4) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) gyermekjóléti szolgáltatás;

b) gyermekek napközbeni ellátása;

c) gyermekek átmeneti gondozása;

d) helyettes szülői hálózat.

 

 

Eljárási rendelkezések

3.§

 

(1) A kérelmet – az e rendeletben megállapított, bármely ellátásra - írásban kell benyújtani a 149/1997. (IX.10.) sz. Kormányrendelet 2. számú mellékletében megállapított tartalmú jövedelemről, valamint a 6. számú mellékletben megállapított vagyonról szóló nyilatkozattal együtt. A szóban előadott kérelmet a fentiek szerint írásba kell foglalni.

 

(2) A kérelemhez csatolni kell: az igénylő és családtagjainak vagyoni állapotát, nettó jövedelmét tartalmazó igazolásokat. Ettől eltérni a gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemben esetén csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

 

(3) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap egy havi átlaga, egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga.

 

(4) A benyújtott jövedelemnyilatkozat valódiságát a Szociális- és Egészségügyi Bizottság, illetőleg a polgármester ellenőrizheti:

- a kérelmező havi kiadásait igazoló számlák bekérésével,

- környezettanulmány készítésével.

 

(5) A kérelemben, valamint a vagyoni, jövedelemi nyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható, melynél a kérelmező együttműködése kötelező. Ennek megtagadása esetén a támogatási kérelem elutasítható.  A környezettanulmány szükségességéről a hatáskör gyakorlója dönt.

 

(6) A vagyoni helyzetet minden kérelemnél, – a kérelmező és családtagok vonatkozásában egyaránt vizsgálni kell, erről szóló nyilatkozatuk, a környezettanulmány, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján. A vagyoni állapot, a család életszínvonalának vizsgálata (közmű- és egyéb számlák bekérése) és ugyanakkor környezettanulmány készítése akkor kötelező, ha a család életvitele nem támasztja alá a család igazolt jövedelmét.

 

(7) Az eljárás során felhasználható - 6 hónapnál nem régebbi - pedagógus, védőnő, Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat, valamint társhatóság által készített környezettanulmány, pedagógiai vélemény.

 

(8) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató jövedelem-igazolásával;

b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelem-igazolással;

c) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet: a szerződéssel,

d) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat: az előző havi nyugdíjszelvénnyel, illetve a nyugdíjas személy azonosítására szolgáló irattal (törzsszám-személyazonosításra alkalmas irattal);

e) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, stb.) a kifizetőtől nyert igazolással, vagy a kifizetést igazoló utolsó szelvénnyel, valamint gyermektartásdíj összegéről a szülők között (peren kívül) létrejött írásbeli megállapodás-másolattal;

f) a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot: az erről szóló határozattal;

g) bérbeadásból származó jövedelmet: a bérleti szerződéssel;

h) egyéb jövedelmet: (pl.: ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések, stb.): a kifizetőtől nyert igazolással;

i) megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet: a megállapodással;

j) alkalmi munkából származó rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmet: alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával, ennek hiányában büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal;

k) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához – különélő szülő esetén – a gyermektartásdíjat bírói ítélettel, vagy bírósági keresetlevéllel kell igazolni.

Jóváhagyott egyezség akkor fogadható el, ha a kérelmező a különélő szülő jövedelem-igazolását is csatolja, melyből megállapítható, hogy a gyermektartásdíj összege nem kevesebb a Csjt.-ben meghatározottnál.

 

(9) Amennyiben a kérelem elbírálásához további igazolások, nyilatkozatok benyújtása szükséges, azok az egyes ellátásoknál kerülnek megállapításra.

 

(10) A megállapított támogatások kifizetése a Polgármesteri Hivatal pénztárából történik, a határozat meghozatalát követő hét szerdáján, pénztári órákban.

 

(13) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a határozat meghozatalát követő első pénztári napon kerül kifizetésre, pénztári órákban.

 

 

Jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése

4. §

 

(1) A gyermekvédelmi ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító hatóságot. Ellenkező esetben a jogosulatlanul felvett ellátást vissza kell fizetni.

 

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást, az ellátást megállapító, megszünteti.

 

(3) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

 

(4) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.

 

(5) Az ellátás megtérítését, az ellátást megállapító az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételről, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

 

(6) A hatáskör gyakorlója a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.

 

 

Az egyes hatáskörök gyakorlása

5. §

 

(1) Délegyháza Község Képviselő-testülete hatáskörét a

a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;

b) tanszer- és taneszköz támogatás;

c) intézményi, gyermekétkezési térítési díj hozzájárulás.

ellátások tekintetében, a Szociális és Egészségügyi Bizottságára ruházza.

 

(2) Délegyháza Község Képviselő-testülete hatáskörét, a krízissegély tekintetében, – összesen havi 15.000.- Ft-ig – a polgármesterre, ezt meghaladó összeg esetén saját hatáskörében bírálja el.

 

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

6. §

 

(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv. 19- 20/A. §-ai szabályozzák.

 

(2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit a 1997.évi XXXI. tv. 20/B. §-ai valamint 2006.XLIII. tv. 4§-a szabályozzák.

 

Óvodáztatási támogatás

7.§

 

(1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság feltételei

a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei 2009. január 1-jét követően a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába,

b) továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

c) A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti.

 

(2) A támogatás összege: A támogatás mértéke 2009-ben (január 1-ét követően beíratottaknál): – a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal: 20 000.-Ft/ gyermek – a gyermek beíratását követően második és további alkalommal: 10 000.-Ft/gyermek 2010-től a mindenkori éves költségvetési törvény rögzíti az összeg mértékét.

 

(3) (A támogatás folyósítása: Az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetbeni támogatás formájában nyújtja.

A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipó, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása. A természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást az Önkormányzat a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével biztosítja.

 

 

A családi pótlék természetben való nyújtása

8. §

 

(1) Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő, vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható.  A védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során – a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formájában történő nyújtásáról határozhat.

 

 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

9. §

 

(1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a kiskorú gyermekek, valamint a - 23 évnél nem idősebb - nappali rendszerű oktatási intézményben tanuló fiatal felnőttek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg.

 

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

 

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás különösen az alábbi esetekben indokolt:

a) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya,

b) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, – a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

c) a gyermek családból való kiemelésének megelőzésére feltéve, ha a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben,

d) családban történt megbetegedés miatt,

e) ha ellátásukról más módon nem lehet gondoskodni.

 

(4) Rendkívüli támogatás adható annak a rászorult gyermeknek, ahol a családban az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj mértékét, gyermekét egyedül nevelő szülő, beteg gyermeket nevelő családok esetén annak legfeljebb 150 %-át.

 

(5) A támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj maximum 30 %-áig terjedhet és évente legfeljebb két alkalommal adható.

 

(6) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy esetében csak rendkívül indokolt esetben és évente legfeljebb egyszer adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (beiskolázás, betegség, stb.)

 

(7) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra nem jogosult az az igénylő:

a) aki a gyermekét vagy gyermekeit megillető tartásdíjat nem kéri, arról ellenérték nélkül lemond, vagy annak végrehajtását nem kezdeményezi,

b) akinek az életkörülményei arra utalnak, hogy az igazolt jövedelmén kívül egyéb jövedelemmel is rendelkezik,

c) aki körülményeinek tisztázása során nem együttműködő,

d) aki, illetve vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs vagy egyéb közeli hozzátartozó munkahellyel nem rendelkezik és a Munkaügyi Központ igazolása szerint nem regisztrált munkanélküli.

 

(8) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatok valódiságát környezettanulmány készítésével kell vizsgálni.

 

 

Krízistámogatás

10. §

 

(1) A polgármester hatáskörében - ha a család időszakosan létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a gyermek étkezése, létfenntartási körülményei jelentős romlása miatt azonnali segítségre van szüksége - krízistámogatást nyújthat.

 

(2) A krízistámogatásra való jogosultság feltételei vizsgálatánál a Gyvt.19.§-a (2) bekezdésében leírtakat kell alkalmazni. Mértéke családonként és alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, és évente legfeljebb egy alkalommal adható.

 

(3) Ha a polgármester a krízistámogatást megállapítja, a Szociális és Egészségügyi Bizottságot a határozat egy példányával tájékoztatja.

 

(4) A krízistámogatást legkésőbb a megállapítást követő napon a jogosult részére ki kell fizetni. Indokolt esetben a támogatást természetbeni ellátásként kell biztosítani.

 

 

Természetben nyújtott ellátások

11.§

(1) A természetben nyújtott ellátások biztosítása a gyermek testi és szellemi, egészségügyi fejlődése alapvető feltételeinek közvetlen megteremtését hivatott szolgálni, az önkormányzat által megállapított ellátások útján.

 

(2) Az egyes természetben nyújtott ellátásokra való jogosultság feltételei megegyeznek a krízistámogatásra megállapított feltételekkel, vagyis a Gyvt.19.§ (2) bekezdésében leírtakkal. Mértéke családonként és alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, és évente legfeljebb egy alkalommal adható.

 

(3) Ha nem rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén kerül a természetben nyújtott támogatás megállapításra, minden esetben a Gyvt. 19.§ (2) bekezdésében megállapított feltételrendszert kell alkalmazni.

 

(4) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el Gyvt. 68. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten is.

 

 

Tankönyv, tanszer-, taneszköz-támogatás

12.§

 

(1) A Képviselő-testület évente, külön határozattal dönt a beiskolázási- tanszer-, taneszköz támogatás mértékéről, valamint a támogatottak köréről. A beiskolázási- tanszer-, taneszköz támogatás végrehajtását a Képviselő-testület a Szociális- és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe ruházza át.

 

(2) A törvényes képviselő tanszer-, taneszköz támogatást minden év augusztus 15. és szeptember 15. között igényelhet.

 

(3) Az igényléshez csatolni kell a tanulói jogviszony igazolást, és - ÁFÁS számlát vagy az iskola által kiállított ilyen igazolást a tankönyv, a tanszer megvásárlásáról.

 

(4) Amennyiben a szülő a tankönyv, tanszer-, taneszköz költségeit előzetesen kifizetni nem tudja, úgy a bizottság a támogatást természetben állapíthatja meg és adja azt az oktatási intézmény útján.

 

(5) A szociális rászorultság vizsgálata nélkül, normatív módon a képviselő-testület állapíthat meg tankönyv-, tanszer-, taneszköz támogatást (beiskolázási segélyt) az alapfokú, középfokú, és nappali képzésben részt vevő felsőfokú oktatási intézményben tanulók részére. Erről a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993.évi III. törvény végrehajtására alkotott helyi rendelet tartalmaz        szabályozást.

 

(6) Bármely kérelmező csak egy formában (normatív, vagy rászorultság alapján) részesülhet e támogatásban.

 

(7) A beiskolázási támogatás kifizetése

a) a községben óvodai nevelésben részesülő gyermekek után az intézményen keresztül történik.

b) a községben általános iskolában tanulók esetében a támogatás levonásra kerül a tankönyv árából.

c) egyéb esetekben a Polgármesteri Hivatal pénztárán keresztül történik a támogatás kifizetése.

 

 

Intézményi térítési díj hozzájárulás

13.§

 

(1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság intézményi térítési díj hozzájárulást állapíthat meg azon szociálisan rászorult családok gyermekei részére, ahol:

– a gyermek, tartós betegsége miatt, különleges fejlesztésre van szüksége, valamint ahol a gyermek családból való kiemelése megelőzhető intézményi elhelyezéssel,

– a gyermek napközbeni étkeztetése másként nem biztosítható.

 

(2) A családi pótlék 50%-ának természetbeni formában történő nyújtása esetén.

 

(3) Az intézményi térítési díj hozzájárulás megállapítása előtt a bizottság vizsgálja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának lehetőségét, illetve azt, hogy ha ez már megállapításra került, az ezzel együtt járó, étkezési díj kedvezmény mellett fizetendő térítési díj, milyen mértékben terheli a családot.

 

(4) Intézményi térítési díj (főként étkezési) külön csak akkor állapítható meg, ha a (3) bekezdés vizsgálata után, az állapítja meg a bizottság, hogy a szülő önhibáján kívül sem tudja a gyermek intézményi térítési díját támogatás nélkül megfizetni.

 

(5) Csak rendkívül indokolt esetben állapítható meg támogatás az intézményi étkezési térítési díj megfizetéséhez, ha a gyermek a Gyvt. 148.§ (5) bekezdésében megállapított normatív étkezési kedvezményben részesül.

 

(6) A Szociális és Egészségügyi Bizottság elbírálása alapján kivételesen megállapíthat intézményi, étkezési támogatást a fogyatékosok napközbeni ellátásában részesülő, szervezett étkezést igénybe vevő, szociálisan rászoruló 25 év alatti gyermek/felnőtt részére is.

 

Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások

14. §

 

Délegyháza Község Önkormányzata képviselő-testülete társulási szerződéssel biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat: a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek átmeneti gondozását, a helyettes szülői ellátást.

 

A gyermekek napközbeni ellátása

15.§

 

(1) A gyermekek napközbeni ellátása körében az önkormányzat maga gondoskodik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.) hatálya alá tartozó:

a) napköziotthonos óvodai,

b) iskolai napközis foglalkozás

c) családi napközi.

 

(2) Az önkormányzat szükség szerint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat által, illetve ellátási szerződés által gondoskodik az alábbi alapellátásokról:

a) házi gyermekfelügyelet,

b) gyermekek átmeneti gondozása,

c) helyettes szülő.

 

 

Gyermekek átmeneti gondozása

16.§

 

(1) A gyermekek átmenti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának, és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik.

 

(2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülők kérelmére vagy beleegyezésével történhet.

 

(3) Az átmeneti gondozást akkor kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható.

 

(4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart, amely időtartam indokolt esetben további három hónappal meghosszabbítható.

 

(5) A gondozást meg kell szüntetni, ha a megszüntetést a szülő kéri, s annak okai már nem állnak fenn.

 

 

Helyettes szülői hálózat

17.§

 

(1) Az önkormányzat ezen ellátást a Gyermekjóléti Szolgálat útján oldja meg.

 

(2) A helyettes szülői hálózat igénybevételére irányuló kérelmet a szülő, a Dunavarsány Környéki Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál, illetve a Polgármesteri Hivatalban terjesztheti elő.

 

(3) Az igénybevétel határozat alapján történik.

 

(4) A vér szerinti szülővel közösen kell kiválasztani a gyermek számára legelőnyösebb ellátást.

 

(5) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt, a helyettes szülő köteles együttműködni az önkormányzattal, a jegyzővel, a gyermekjóléti szolgálattal, továbbá a helyettes szülői hálózatot ellenőrző gyámhivatallal.

 

(6) A gyermekjóléti szolgálat szakmai tanácsadással segíti a helyettes szülők tevékenységét.

 

(7) A helyettes szülőt arra az időre, amely idő alatt a gyermeket saját háztartásában látja el, nevelési díj és ellátmány illeti meg.

 

(8) A helyettes szülőt átmeneti gondozási feladatainak ellátásáért helyettes szülői díj illeti meg.

 

(9) A helyettes szülői ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell a nevelési díj, az ellátmány illetve a helyettes szülői díj összegéről, mértékéről.

 

 

Átmeneti rendelkezések

18.§

 

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Képviselőtestület e tárgyban hozott 14/2004. (VIII.23.) számú rendelete.

 

(2) Folyamatban lévő ügyekben, – amennyiben az ügyfél számára az kedvezőbb feltételeket jelent, – e rendelet szabályait kell alkalmazni.

 

 

Délegyháza, 2009. augusztus 17.

 

Dr. gróf Bethlen Istvánné

polgármester

 

Dr. Kriston István

aljegyző                                                                                        

 

 

Kihirdetve:

Délegyháza, 2009. augusztus 19.                                    

Dr. Kriston István

aljegyző

 

 

<- Vissza