Délegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete

20/2009 (VIII. 19.) rendelete

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

 

 

Délegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Sztv.), valamint az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, - a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáinak, szervezetének, a jogosultság feltételeinek, érvényesítése garanciáinak meghatározása érdekében – az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

A rendelet hatálya

1. §

 

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3. §-ában foglaltakra.

 

 

Eljárási szabályok

2. §.

(1)  A szociális rászorultság megállapításánál az Sztv. 4.§-ában foglaltakat kell alkalmazni, ennek alapján határozható meg a családi, illetve egyéni jövedelem, vagyon.

 

(2)  Az eljárás megindítása történhet:

• kérelemre, illetve

• hivatalból.

 

(3) A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában kell előterjeszteni, írásban a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített formanyomtatványon. A szóban előadott kérelmet, a Polgármesteri Hivatalban a rendszeresített formanyomtatvány igénybe vételével írásba kell foglalni.

 

(4) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:

• a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, 

• az egyéb, nem rendszeres jövedelmeknél pedig 1 év.

 

(5) A jogosultság elbírálásánál számításba vett jövedelem bizonyítékaként csak

• okirat,

• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. (továbbiakban Ket.) 51. §-a (3) bekezdésében foglalt nyilatkozat fogadható el.

 

(6) Nem állapítható meg pénzbeni ellátás a kérelmezőnek, ha:

• foglalkozásából, tevékenységéből, életviteléből arra a megállapításra lehet jutni;           

• hogy a becsatolt kereseti igazolásokban szereplő jövedelmén kívül más – be nem vallott – jövedelemmel is rendelkezik;

• lehetősége lenne munkaviszony létesítésére, jövedelme kiegészítésére, e   lehetőséggel azonban önhibájából nem él, s emiatt alakul ki az anyagi    veszélyeztetettség;

• az eljárás során valótlan adatokat közöl az előnyhöz jutás érdekében.

 

(7) A szociális ellátásokra jogosultságot érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, a szociális eljárásra a Ket. szabályait kell alkalmazni.

 

A szociális ellátások rendszere

3. §

 

(1) A Sztv. és e helyi rendelet alapján megállapított szociális feladat-és hatásköröket:

• a képviselő-testület,

• a képviselő-testület Szociális- Egészségügyi Bizottsága,

• a polgármester,

 

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét részben:

• a képviselő-testület Szociális- Egészségügyi bizottságára, illetve a

• polgármesterre ruházza.

 

(3) A képviselő-testület saját hatásköréből a Szociális- Egészségügyi bizottságra ruházza, az alábbi hatásköreit:

• lakásfenntartási támogatás (normatív)

• méltányossági ápolási díj;

• átmeneti segély;

• átmeneti pénzbeni kölcsön támogatás,

• szociális étkeztetés,

 

(4) A képviselő-testület saját hatásköréből a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit:

• temetési segély,

• köztemetés,

• szociális otthoni beutalás elbírálása,

• rendkívüli átmeneti támogatás megállapítását.

 

(5) A képviselő-testület saját hatáskörében tartja:

• rendkívüli átmeneti támogatás megállapítását.

 

(6) A szociális ellátásokra, a jogosultságot érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, a szociális eljárásra a Ket. szabályait kell alkalmazni. Kérelemnek helyt adó döntés esetén – amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél, - egyszerűsített határozat hozható.

 

 

A pénzbeli ellátások kifizetése, az ellátások felülvizsgálata

4. §

 

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedését követően az önkormányzati hivatal pénzügyi ügyintézőjének feladata, aki további feladatként:

 

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási, és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

 

(2) A rendelet 5. §-a (1) bekezdésében megállapított ellátások felülvizsgálatára a Sztv. 25. §-a (4) – (5) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.

 

 

A szociális ellátások formái

5.§.

 

(1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:

a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások:

- időskorúak járadéka,

- aktív korúak ellátása

- lakásfenntartási támogatás (normatív)

- ápolási díj,

- átmeneti segély,

- temetési segély;

 

b) az önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátások:

- átmeneti kölcsön támogatás

- rendkívüli átmeneti támogatás

(2) Természetbeni szociális ellátások

a) Az egyes pénzbeli ellátások részben, vagy egészben  természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így:

- normatív lakásfenntartási támogatás

- átmeneti segély,

 - temetési segély;

 

b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

- gondoskodás a köztemetésről,

- közgyógyellátási jogosultság megállapítása (Sztv. 50.§.(2)) bekezdése által megjelölt esetben (méltányosság)

 

(3) Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások:

a) alapellátásként:

- szociális információs szolgáltatás;

- szociális étkeztetés;

- házi segítségnyújtás;

- családsegítés

b) gondoskodik az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról.

 

Az egyes pénzbeni ellátási formák

 

Időskorúak járadéka

6.§.

 

(1) Az időskorúak járadékának feltételeire és összegére a Sztv. 32/B.- 32/D. szakasz szabályai az irányadók.

 

 

Aktív korúak ellátása

7. §

(1) Az aktív korúak ellátásának feltételeiről, és összegéről a Sztv. 33. § (1)-(4) bekezdése, rendelkezésre állási támogatás feltételeiről az Sztv. 25. § (1)-(12) az irányadó

 

 

Rendszeres szociális segély

8.§

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

 

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében:

a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

 

(4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló    határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

 

(5) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő    vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg             munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben       történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első   szakképesítés megszerzésére.

 

(6) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a        motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális        megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe        eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése,             mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi        – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok,          pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi        kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék,         gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról, és munkaerő - piaci         kapcsolódásokról.

 

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

b) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

 

(9) A rendszeres szociális segély havi összegére az Sztv.37/E.§-át kell alkalmazni.

 

 

Normatív lakásfenntartási támogatás

9.§

 

(1) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására, a Sztv. 38.- 39.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

 

Ápolási díj

10.§

 

(1) a) Az ápolási díj megállapítására az Sztv.  40- 43/A. §-ai az irányadók.

b) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Sztv. 43/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az e rendeletben megállapított feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

 

c) Ehhez feltételként állapítja meg, hogy

1. jogosultság szempontjából figyelembe vehető családi jövedelemhatár egy főre jutó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladhatja meg;
2. sem az ápolt, sem az ápoló személynek, valamint a velük közös háztartásban élőknek nincs a Sztv. 4.§. (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona;
3. az ápolt személlyel a népesség- nyilvántartás adatai szerint azonos településen lakik, s aki a folyamatos gondozást, ápolást, felügyeletet biztosítani tudja.

 

d) Az önkormányzat által a rendelet 9.§-a (1) b) pontja szerinti méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj esetében az Sztv. 41-43.§ -aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

 

(2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

 

(3) A megállapító határozatban az ápolás időtartamára az orvos által megállapított határidőig kell rendelkezni. A további folyósításhoz ismételten kérvényezni kell az ellátást.   

 

(4) Az ápolási díj megállapításánál – minden feltétel mellett vizsgálni kell, hogy a házi segítségnyújtás keretében nyújtott ellátással az ápolás megoldható-e, illetve van-e más együtt lakó, közös háztartásban élő személy, aki az ápolást elláthatja.

A határozat indokolásában e pontra ki kell térni.

 

 

Átmeneti segély

10.§

 

(1) Az Szt. 45.§-ában foglaltak figyelembevételével átmeneti segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjukban

• egy főre jutó átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

• egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180   %-át nem haladja meg.

 

(2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére;

b) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal;

c) tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén;

d) elemi kár, baleset esetén;

e) egyedülálló ellátatlan személy részére;

f) lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes;

g) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

 

(3) Az átmeneti segély összege egy alkalommal, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-áig terjedhet. Az egy évben kifizetett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

 

(4) Évente egy alkalommal rendkívüli élethelyzet esetén - különösen elemi kár, baleset, hosszan tartó súlyos betegség, haláleset - a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is adható átmeneti segély.

 

(5) Amennyiben az önkormányzat a munkahellyel nem rendelkező, de munkaképes átmeneti segélyt kérő részére a létfenntartás biztosításához megfelelő munkalehetőséget ajánl fel, s ezt a kérelmező elfogadható indok nélkül visszautasítja, részére hat hónapig átmeneti segély nem adható.

 

(6) A segélyt megállapító pénz-, és természetbeni juttatásként egyaránt.

 

(7) A segély – amennyiben ezt a segélyre jogosító konkrét élethelyzet indokolja –megállapítható, határozatban előírható, utólagos elszámolási kötelezettséggel is.

 

(8) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel, illetve pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában.

 

Az átmenti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

 

(9) Az átmeneti segély bármely formája megállapítása iránti kérelemhez, csatolni kell a kérelmező, és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, és pályakezdő személyek esetében, az erre vonatkozó nyilatkozatot.  Igazolni kell, a rendkívüli élethelyzet meglétét az adott okot, indokot (elemi kár, betegség, kórházi kezelés, stb.) leginkább alátámasztó igazolással, nyilatkozattal.

 

(10) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelmét el kell utasítani.

 

(11) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott segély összege alkalmanként, legfeljebb 50.000.- forint lehet. Kizárólag temetkezési költségmegfizetéséhez nyújtott támogatás esetén ez az összeg 100.000.-forintig terjedhet, és egy kérelmező évente egy alkalommal veheti igénybe.

a) mindkét esetben feltétel az, hogy a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladhatja meg, egyedülálló esetén pedig a 260 %-át.

b) a temetkezés költségeihez adott kamatmentes kölcsön esetében feltétel továbbá, hogy az elhunyt ingó – vagy ingatlanvagyona fedezi az eltemettetés költségét, feltéve, ha az értékesíthető.

 

(12) A temetésre adott kamatmentes kölcsön megállapítás feltétele, hogy a kérelmezőnek vállalnia kell, mégpedig:

• mint örökösnek hozzá kell járulnia, hogy a kölcsön összegére, az örökség tárgyára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,

• nem örökös esetén pedig, mint hagyatéki hitelező átadja az önkormányzatnak a jogot a hitelezői követelés érvényesítésére.

 

(13) A kamatmentes kölcsönt maximum 6 havi időtartamra lehet nyújtani.

 

(15) A határozatban rendelkezni kell:

• a visszafizetés határidejéről,

• a törlesztés összegeiről, vagy összegéről, illetve ha így szól a döntés, az elszámolási kötelezettségről, annak határidejéről.

 

(16) A természetbeni ellátási forma alkalmazásánál a létfenntartáshoz szükséges alapvető dolgok megvásárlásáról kell rendelkezni, illetve annak díját (pl. étkezési térítési díjak) kell megfizetni.

 

 

Rendkívüli átmeneti támogatás

11. §

 

(1) A polgármester hatáskörében - ha a család időszakosan létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, étkezése, létfenntartási körülményei jelentős romlása miatt azonnali segítségre van szüksége – rendkívüli átmeneti támogatást nyújthat.

 

(2) A rendkívüli átmeneti támogatásra való jogosultság feltételei vizsgálatánál a Szt. 45.§-ában leírtakat kell alkalmazni. Mértéke családonként és alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, és évente legfeljebb egy alkalommal adható.

 

(3) Ha a polgármester a rendkívüli átmeneti támogatás megállapítja, a Szociális és Egészségügyi Bizottságot a határozat egy példányával tájékoztatja.

 

(4) A rendkívüli átmeneti támogatást legkésőbb a megállapítást követő napon a jogosult részére ki kell fizetni. Indokolt esetben a támogatást természetbeni ellátásként kell biztosítani.

 

(5) Délegyháza Község Képviselő-testülete hatáskörét, a rendkívüli átmeneti támogatás tekintetében, – összesen havi 15.000.- Ft-ig – a polgármesterre ruházza át, ezt meghaladó összeg esetén saját hatáskörében bírálja el.

 

Temetési segély

12.§

 

(1) Temetési segély a temetés költségeihez hozzájárulásként adható a Sztv. 46.§-ában meghatározott esetekben az alábbiak szerint:

 

(2) A  családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 150 %-át (42.750.-Ft), egyedülálló esetén ennek 200 %-át (57.000.-Ft) nem haladhatja meg.

 

(3) Temetési segély nem állapítható meg annak:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja a fenti összeghatárt;

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült;

c) tartási vagy életjáradéki szerződés alanya volt az elhunyt;

d) az elhunyt ingó- vagy ingatlanvagyona fedezi az eltemettetés költségét, feltéve, ha az értékesíthető.

 

(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell:

• A temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

• Helyben történt anyakönyvezés esetén, a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányát, ha nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik a segélyt, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt eredeti halotti anyakönyvi kivonatát is.

• Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, vagyoni nyilatkozatát is.

 

(5) A számlákat fénymásolás után a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét, – illetve a segély összegét az eredeti számlákra, rá kell vezeti.

 

(6) Temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről.

 

(7) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-nál, vagyis 15.000.-forintnál.

 

(8) Ha az eltemettető nem köteles a temetésre, jövedelmétől függetlenül a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20 %-át kaphatja meg, temetési segélyként.

 

 

Természetben nyújtott szociális ellátások

13.§

 

A képviselő-testület az Szt. 47. §-a értelmében természetbeni ellátásként átmeneti és temetési segélyt, valamint lakásfenntartási támogatást biztosíthat.

 

E rendelet 10.§-ában foglalt feltételek alapján átmeneti segély természetben az alábbi formában nyújtható:

• közüzemi díjak és lakbér kifizetése,

• élelmiszer-, tüzelő segélyek,

• egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj,

• egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

 

 

Közgyógyellátás

14.§

(1) Az Szt. 50. §. /3/ bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

 

a) a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000.-Ft) nem haladja meg, egyedülálló esetén 260 %-át (74.100.- Ft) és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke legalább 6.000.-Ft-os összeget eléri.

 

(2) A méltányossági közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell:

• a kérelmező és a családja jövedelemigazolását,

• a háziorvos, illetve a szakorvos által felírt, és zárt borítékban csatolt gyógyszer listát,

• egyedülállóságát igazoló hatósági bizonyítvány.

 

(3) Szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni. Ha a kérelmező megtagadja a környezettanulmány elkészítésében való közreműködést, akkor kérelme elutasítható.

 

(4) A jogosult a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást köteles 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.

 

 

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

15.§

 

A szociális gondoskodás formáinak igénybe vételére irányuló kérelmet a rászoruló, annak törvényes képviselője nyújthatja be.

 

 

Étkeztetés

16.§

 

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

 

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

a) koruk ,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichikai betegségük,

e) szenvedélybetegségük,

f) hajléktalanságuk miatt.

 

(3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

 

(5) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

 

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül

 

(7) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve a házi segítségnyújtás körében kell azt biztosítani (lakáson történő étkeztetés).

 

(8) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melyet

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(Az étkezésért fizetendő térítési díj mértékét az Sztv. 116 §-a (2) bekezdése szabályozza.)

 

(9) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés).

Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

 

(10) A fizetendő díj mértékét az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

 

 

Házi segítségnyújtás

17.§

 

(1) Az önkormányzat a Sztv. 63. §-ában megállapított feladatát a Polgármesteri Hivatal szervezésével és irányításával főállású szociális gondozójával látja el.

 

(2) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban a veszélyeztető állapotú elmebeteg, valamint a közegészségügyi indokokból elkülönítésre szoruló fertőző beteg, mindaddig, amíg ez az állapota fennáll.

 

(3) Az ellátásért fizetendő térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. A fizetendő térítési díj mértékét az Sztv. 116. §-a (3) bekezdése szabályozza.

 

(4) A Családsegítő Szolgálat intézményvezetője külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

 

 

Családsegítés és szociális információs szolgáltatás

18.§

 

(1) Sztv. 61. §-ában megállapított szociális információs szolgáltatást, illetve a Sztv. 64. §-ában megállapított családsegítési ellátást Délegyháza Község Önkormányzata Társulási formában látja el, melynek neve és címe: Dunavarsány Környéki Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (2336 Dunavarsány Árpád u. 13.).

 

(2) A Családsegítő Szolgálat az egyén, és családja számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

 

 

A rendelet szövege folytatódik: kattintson IDE

 

<- Vissza