Délegyháza története, jelene
Délegyháza Község múltjáról csupán feltételezéseink vannak. Valószínű, hogy a honfoglalás idején fejedelmi szállásterület volt, később az Árpádkorban templomos hely lehetett a környező Taksony, Varsány helységekkel együtt. Levéltári adatok szerint ezt a területet 1459-es birtoklevél alapján Ordasháza néven Zsigmond király adományozta vitézi tetteiért a Szentiványi családnak. A község területe puszta, tanyavilág volt évszázadokon keresztül, az 1945-ös évekig földbirtokos családok gazdálkodtak rajta. A legismertebbek a visszaemlékezések szerint a Jankovich, Piróth, Kristoffy, Görgey, Vörös, Korányi, Sárossy család.
A kastélyok és udvarházak közül csupán egy épület maradt meg, a jelenleg Kölcsey Művelődési Háznak helyet adó Piróth kastély.
Délegyházát önálló községként 1949 augusztusától tartják számon, Alsó- és Felső Délegyháza valamint Galla-hegy egyesítésével jött létre. A település megszervezésében komoly érdeme volt Pest megye akkori főispánjának, Házi Árpádnak, akinek ma utca őrzi emlékét.
A község az 1950-60-as években nagy fejlődésnek indult, ennek oka a munkalehetőséget biztosító Termelő Szövetkezet és a nagyarányú építkezések miatt fellendülő kavics kitermelés. Mindkét gazdasági egység nagy szerepet vállalt a község fejlődésében.
A bányaművelés során keletkezett tiszta vizű tavak új lehetőséget nyitottak meg a település számára. A pihenésre, horgászásra, fürdésre vágyók felüdülést nyerhetnek a tizenkét, összesen 300 ha vízfelületű mesterséges tó vízében és annak környékén.
A község ma már 600 lakóházzal, 1100 hétvégi házzal, üdülővel rendelkezik. 1996-ban a község megalkotta saját címerét és zászlóját, amit a község határában található 400 éves vadkörtefa motívuma díszít. Balázs Gyula a közelmúltban komponálta településünk himnuszát.
A korábbi évek fejlődéseként a község jó része teljes infrastruktúrával rendelkezik, belső útjaink zömében szilárd burkolatúak. A község iskolája tornacsarnokkal rendelkezik, az óvodában öt csoport múködik, a kisebbeket pedig a Családi Napközi várja szeretettel. Könyvtára, sportegyesülete, body terme is van a községnek. Örömünkre szolgál, hogy a civilszervezetek aktív résztvevői a falu életének. A Szabadság téren áll a katolikus és református felekezet impozáns temploma. Délegyháza legidősebb és legdíszesebb épülete a Kölcsey Művelődési Ház, ami Piróth István földbirtokos kúriája volt a háború előtti időkben. Az épületet a századfordulón kezdték építeni. Jelenleg egy közel 150 főt befogadó nagy teremmel, zene szobával, klub helységekkel rendelkezik, ahol művészeti csoportok, klubok tartják foglalkozásaikat és ez a nagy rendezvények színtere is. A 2007-ben felújított épület Kölcsey Művelődési és Információs Központ néven új szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket.
Földrajzi fekvése
Délegyháza község Budapesttől 27 km-re a Budapest–Kelebia-vasútvonal mellett, a Ráckevei-Soroksári Duna ágtól balra, mintegy 6 km-re helyezkedik el. Megközelíthető a Kőbánya-Kispest MÁV pályaudvarról közlekedő vonattal, a Budapest-népligettől induló 665-ös és 656-os, valamint a Szigethalomról induló 664-es buszjárattal és személygépkocsival az M0-s autóút, 51-es főközlekedési útvonalon, a fővárostól délre, kb. 30 km távolságra található.
Északról Dunavarsány, délről Kiskunlacháza, nyugatról Majosháza, keletről Bugyi község határolja. A település a Kiskunsági Nemzeti Park, az Ócsai Tájvédelmi Körzet és a Ráckevei (Soroksári) Dunaág közvetlen közelében fekszik. A község területén 12 db kavicsbányató található mintegy 300 ha vízfelülettel, amely fürdésre, horgászásra és különféle vízi sportokra alkalmas. Itt található az országban elsőként létesített és azóta is működő naturista strand és kemping. A településhez nagy kiterjedésű tanyás térség tartozik, ahol kirándulni, lovagolni tudnak az ide látogató turisták.